Mithras vatican

Oszd meg és legyél áldott!

Habár a karácsony szavunk keresztény ünnepet takar hivatalosan, valójában a kereszténység csupán rátelepedett egy ősi ünnepre – a mi ősi ünnepünkre!

Az Anatóliából származó, hettita eredetű, majd perzsáktól átvett és római pantheonba emelt Mithrász (latinul Mihras, görögül Μίθρας) harcos fényisten ünnepe a téli napfordulóra esett, míg Jézus születése szeptember végére. Amikor Konstantin birodalmi vallássá emelte a kereszténységet, a katonai arisztokrácia által közkedvelt Mithrász alakjával olvasztatta össze Jézusét.

Így lett az addig passzív társadalmi ellenállást tanító, híveit vértanú halálra ösztönző, békés zsidó istenből egy harcos zsidó-római isten. Nicea előtt Jézus híveinek tilos volt még saját életük védelmében is fegyvert ragadni. Nicea után viszont elvárták, hogy a hitet fegyverrel is megvédjék, ha kell.

Az eredeti, december 25-re eső, már a hivatalos államvallás részét képező Fényünnep Rómában a Dies Natalis Solis Invicti, azaz a Legyőzhetetlen Nap Születésnapja nevet viselte és Aurelius császár vezette be i.sz. 274-ben.

A karácsonyt tehát csak átvette a kereszténység!

Mithras vatican
Mithrász szobra a Vatikánban
(Forrás)

Türk és szláv népek

Ami a Római Birodalomban Mithrász ünnepe volt (a neve számértéke egyébként 360, míg a részben Mithrász inspirálta gnosztikus Abraxas-é 365), az a belső-ázsiai türk népeknél a Sötétség Elmúlása, azaz Kara-čun,

A türk hatásra vették át a szláv nyelvek illetve a román is – december 21-e mindenhol a sötétség elmúlásának napja.

Belarusz: Карачун, Karacsun;
Bolgár: Крачон, Kracson or Крачунек, Kracsunek
Macedón: Крачун, Kracsun;
Ó-orosz: Корочунъ, Korocsunú;
Orosz: Корочун, Korocsun or Карачун, Karacsun;
Ruszin: К(е)речун, K(e)recsun or Ґ(е)речун, G(e)recsun;
Szerb: Крачун, Kracsun;
Szlovák: Kracsún;
Magyar: Karácsony;
Romaán: Crăciun, Krácsiun.

530877 443815255674978 403216990 n

Korochun – a kereszténnyé tett türk-szláv Fényünnep

A Karácsony, vagy másként Karacsúny ősi ünnepünk. A kerecsensólyom is innen kapta nevét, mint a Nap madara. Amikor egy magyar Boldog Karácsonyt kíván, valójában ősei hitét vallja meg. Elterjedt, és alaptalan tévhit, hogy a madárról kapta az ünnep a nevét, mert ilyenkor kerecsen sólymot röptettek. Ez nagyjából olyan butaság, mintha a kereszténység a keresztről kapta volna a nevét, mert azt rajzoltak meg állítottak az őskeresztények mindenhova – miközben a ‘keresztény’ szó a ‘christianos’-ból származik, ami azt jelenti: Krisztus-követő. 

Ugyanez érvényes a kerecsenre. A madár kapta a nevét az ünnepről, a napmadár rituális sötétség-űző reptetése pedig következménye, nem pedig oka a Karacsún ünnepének.

De mi a helyzet a Nagy Istennő vallásával?

A Nap az Istennő fia a görög és más ókori mitológiában is. Héliosz Theia fia – Theia a Látás istennője, a tisztánlátás kötődik hozzá. Mezopotámiában Utu/Shamash Ningal (Nagy Úrnő) fia, akinek a későbbi mitológiában Ishkur a mennydörgés istene, Ereshkigal, a Föld Nagy Úrnője és Inanna a Mennyek Úrnője.

Az eredeti ősvallásból átvett isteni leszármazási rend világosan rekonstruálható:

A Nagy Anya fia a Napisten, akinek testvére a Leány – aki azonos a Nagy Istennővel. Ezt erősíti meg, hogy Ereshkigal, a Föld Nagy Úrnője, a Földanya is testvéreként őrződött meg.

A sumerek nem tehettek róla, hogy nem értik az ősi misztériumot, hogy a Leány, az Anya és az Öreganya egy Istennő három személye. Nem értették, hogy miként lehet a Fiúisten egyszerre fia és testvére a Nagy Istennőnek.

A téli napfordulót, mint a Napisten, a Fiúisten születése napját már az ősidőkben is ünnepelték.

A karácsony eredetileg a mi őshitünk ünnepe!

karacsuny
Bármely vallást is kövesd, áldott, boldog Fényünnepet kívánunk!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.