Az Ősforrás Temploma
Hagyományt őriz Tiszta tudást közvetít Az Embert segíti

Az Ősforrás Temploma elkötelezett az Emberiség fejlődése mellett. Hagyományunk több tízezer éves múltra tekint vissza. Mi vagyunk az Első Templomépítők örökösei.
Az Ősforrás Temploma - Az Ősi Hit Rendje

Az első vallás követői vagyunk

Hitünk több mint 16.000 éves múltra tekint vissza. Mi vagyunk az első templomépítők örökösei, Atlantisz szellemi utódia

A Teremtő IstenNőben hiszünk

A Teremtő Egy. Megnyilvánulása Sok. Minden isten és istennő az Egy valamely személye, megnyilvánulása, emanációja.

Az élet a Tudás és a Szeretet egysége

A spirituális tudatosságot tanítjuk. A szeretet számunkra mindent átható hajtóerő, nem végcél. Az Ősi Hit a tudatosság útja.

Vezesse lépteid a Teremtő Istennő

Az Ősforrás Temploma - Ősi Hit Rendje szeretettel üdvözöl!

Örömmel látunk oldalunkon minden tiszta szándékú, a Teremtő útjait járó Keresőt.

2012 - 2021

A világ Új Eónba, az Istennő Korába lépett 2012 december 21-én, 11 óra 12 perckor.

Az Új Kor a Nagy Istennőbe vetett hit visszatérésének ideje, amikor az addig búvópatakként, láthatatlanul csörgedező, rejtve zúgó áramlatok a felszínre törnek, és élő vízzel táplálják ismét a Szent Liget szívében növekvő Élet Fáját.

Tízezer évek óta vagyunk jelen

Hitünk egyidős az emberi Szellem ébredésével.

Az Istennőt imádták már a neandervölgyi emberek és a modern ember is több tízezer év óta.

A Természet ritmusa szerint élünk

Nyolc nagy ünnepünk Az Élet-évkört követi

Négy nagy napünnepünk és négy köztes ünnepünk a szakrális élet körforgását követi és ünnepli meg.

Az Ősforrás Templomának friss írásai

Írásaink, cikkeink

Az Ősi Hit napindító szakrális rítusa

Az Ősi Hit követői számára a napi szakrális gyakorlatok olyan elemi szükségletek, mint az evés vagy a testmozgás, hiszen ilyenkor az Istenivel erősítjük meg a kapcsolatunkat.

A Teremtő számára minden lehetséges, ugyanakkor tiszteletben tartja a szabad akaratot – és ennek egyik következménye, hogy az emberek vagy a helyek eltávolodhatnak a szakrális Jelenvalóságtól és akár el is zárkózhatnak Tőle.

Miért fontos a napi szakrális gyakorlat?

Azzal, hogy minden reggelünket egy szentség-erősítő rituáléval kezdjük, folyamatosan kinyilvánítjuk és fenntartjuk a Teremtő és az Égiek felé a kapcsolatunkat.

Az imák, szertartások, szakrális gyakorlatok mindegyike alkalmas erre, bár eltérő mértékben, hatásfokkal és tartóssággal. Mindez természetes, hiszen a világ folyamatosan változik, és attól, hogy egyszer meggyújtottál egy gyertyát, még az nem fog évek múlva is, pláne nappali világosságot árasztani a fél világon.

Ezért napról napra imádkozunk Hozzá.

Az Ősi Hit napindító szakrális rítusa
Az Ősi Hit napindító szakrális rítusa

Bővebben

A Pünkösd egyszerre keresztény ünnep és ősi termékenységünnep

Pünkösd napján egyaránt ünnepeljük a természet termékenységét és mellette a Szentlélek eljövetelét és egyúttal az egyház megalapítását.

A keresztény világ vasárnap, a húsvét utáni ötvenedik napon ünnepli. Ebből az alkalomból a keresztény egyházak országszerte ünnepi miséket és istentiszteleteket tartanak.

Kevesen tudják azonban, hogy eredetileg egy ősi termékenység ünnep volt, sőt a judaizmuson belül is legalább ezer évvel Jézus előtt már megünnepelték. A pünkösd tehát nem keresztény ünnep, de van keresztény rétege is.

Eredetileg a Bibliában, mint tudjuk, a húsvét (pészach, pászka), és így annak pünkösdi befejezése a húsvét 50. napján, mezőgazdasági ünnep volt.

A tavasszal megjelenő első gyümölcsökkel, a tavasszal előbújó első növényekkel volt kapcsolatos. Akkor ez egyfajta első aratás ideje volt, amely az 50. napon teljesedett be.

Pünkösd a jelenkorban

A pünkösdöt ünnepként csak a II. században említi két keresztény író, Tertullianus és Órigenész, habár az ünneplése egyidős az egyházzal. Már 305-ben püspöki szinódus rendelte el a Szentlélek eljövetelének megünneplését. Mivel a húsvéthoz kötődő ünnep, ezért a niceai zsinat óta (i.sz. 325) mozgó ünnep.

A Pünkösd egyszerre keresztény ünnep és ősi termékenységünnep
A Pünkösd egyszerre keresztény ünnep és ősi termékenységünnep

Bővebben

A Tavaszi napéjegyenlőség ősi, szent ünnepünk

Az ősi hitben a tavaszi napéjegyenlőségnek kiemelt szerepe volt. Ekkor azonban nem az újjászületést ünnepelték eredetileg, hiszen az a téli napforduló idejére esett. Hanem a fogantatást.

Igen, bizonyos értelemben valóban az életünnepe – csakhogy a hangsúly egészen máshol van. A fogantatáson.

A Tavaszi napéjegyenlőség a fogantatás ősi ünnepe

Ezen a szent napon, ami minden évben március 20-ra vagy 21-re esik, ünnepelték őseink a fogantatást: a Teremtő istenanyai személye ekkor fogant meg az istenatyai személytől, hogy három trimeszter után megszülje a Fényt.

 

A Tavaszi napéjegyenlőség ősi, szent ünnepünk
A Tavaszi napéjegyenlőség ősi, szent ünnepünk

Bővebben