Oszd meg és legyél áldott!

Az őszi napéjegyenlőség idén a mai nap 14 óra 21 perckor következik be. Régi, ősi időkből származó, jeles ünnep ez, amikor a nappal és az éjszaka hossza megegyezik. A tavaszi napforduló (időpontja március 21) osztotta ketté a napból kiinduló évkört. Szent Iván-naptól – június 24.- kezdtek rövidülni a nappalok.

Amióta létezik földművelés, az őszi napéj-egyenlőség a Földanya, a Nagy Anya napja, az aratást és az utána következő pihenést helyezve előtérbe, amikor majd az Álmok és Holtak Úrnője, az Öreganya fog uralkodni.
Az őszi nap-éj-egyenlőség a beérett termés, a betakarítás ünnepe, kelta szóval Mabon, a görög világban pedig Perszephóné napja.

Nagy Istennő Mabon őszi napéj-egyenlőség

Kép forrása

Csillagászati érdekességek

Habár a közhiedelem szerint a Nap keleten kél és nyugaton nyugszik, valójában a tavaszi és az őszi napéjegyenlőség idején történik egyedül így. Most tehát pontosan betájolhatjuk, merre van nyugat, mind más napon kissé eltér az iránytól a Nap zenitje.

Angolszász vidéken él a “Harvest Moon”, az Aratási Hold ünnepe is, mivel a Hold valamivel korábban kel, így teliholdhoz közeli holdállás esetén bőven napnyugta után is lehetett az aratást folytatni.

harvestmoon3

Kép forrása

A kelta Mabon

A kelták máglyákat gyújtottak az őszi nap-éj-egyenlőség idején, és elégették egy férfi isten bábuját, vagy képmását a szántóföldön vagy a mezőn. A bábu elégetése a gabonaisten testének rituális megsemmisítését jelképezte.
Oltárt emeltek, amit gyümölcsökkel, falevelekkel, virágokkal díszítettek és gyertyát gyújtottak az ünnep tiszteletére.

A kereszténység felvételét követően is megmaradt Mabon ünnepe: Nagy-Britanniában és Írországban ekkor zarándokoltak el a temetőkbe, és ott tüzet gyújtva elijesztették az ártó szellemeket. Ilyenkor, az éjszaka és a nappal egyensúlyi helyzete miatt biztonságban végezhették el ezt a szertartásukat.

mabon altar 1

Kép forrása

Perszephóné és a görögök

Az ősi istennő-kultusz ünnepe őrződött meg a görög mitológiában: a Nagy Istennő (Démétér, azaz Dia Matér, „Az Istenek Anyja”) leánya, Perszephoné alászáll az Öreganya honába, ahonnan majd tavasszal új életre kélve tér vissza. Az ősi hármas évkör emléke maradt meg abban is, hogy Perszephóné az év egyharmadát az alvilágban, kétharmadát az Olümposzon tölti. Tavasszal a földek és erdők virágba borulnak, a termés hamarosan szárba szökken, télen pedig férjével tölti az időt alvilági birodalmukban – ahol új életre kel.

Az ősi időkben ez a reinkarnáció, a megújulás tana volt, amit később már nem értettek meg. Ahogy azt se igazán, hogy a Leány, a Nagy Istennő fiatal aspektusa miért kettős természetű? Miért a szerelem és háború, a bőséges termés és a halál?

Mert mindezek az élet velejárói. A mag, amit elvetnek, olyan növényt terem, amelyet lekaszálnak. A fa megnő, majd kivágják és eszközök, építőanyag, játékok, fegyverek, tüzelő lesz belőle. Minden, ami születik, magában hordozza a saját halálát. A születést megelőző szerelem az élettel együtt tehát magát a halált is megidézi.

roughwork2 by sandara

Kép forrása

Mit tegyünk az őszi napéj-egyenlőség idején?

Az őszi napéjegyenlőség erre emlékeztet. Arassunk, mulassunk, bőségben éljünk – és kezdjünk felkészülni a télre, az elmúlásra. Az elmúlás, búcsúzás és a számadás miatt az ősi hagyomány hagyatéka szerint ezen időszak a legjobb arra, hogy megemlékezzünk az őseinkről.

Most amúgy is 2016-ot írunk, így az elengedés évében a mostani jeles ünnep kiváló alkalmat biztosít arra, hogy átgondoljuk, mi az, ami még visszahúzna minket. Eljött tehát az ideje az ünneplésnek és az azt követő belső figyelemnek. Meditációs gyakorlatokkal segíthetünk a hatékonyabb elengedésre, és a tartalékok képzésére.

3 COMMENTS