A tudomány és a vallás tökéletesen megférnek egymás mellett, sőt kiegészíthetik egymást.
A társadalmi jelenségeknél ugyanúgy megfigyelhető a kamaszkor, mint az embereknél: a lázadás korának célja, hogy a lassan felnőtté váló egyén próbálgatni kezdje a karmait, megkérdőjelezzen mindent és a válaszokat keresve alakítsa ki a saját világképét.
A tudomány sosem volt vallásellenes, csak egyes irányzatok
A tudomány önmagában sosem állt szemben a vallással. A tudomány egy módszertani gyűjtemény, egyféle hozzáállás a világ jelenségeihez: a valóság lehető legteljesebb és legpontosabb megismerésére törekszik.
Léteztek és léteznek azonban vallásellenes irányzatok a tudományon belül éppen úgy, ahogy tudományellenes irányzatok vallásokon belül.
Mindkettő hiba, bár érthetőek az okok: kamaszkor. A vallásellenes vagy tudományellenes irányzatok egyaránt a kamaszok lázongó felfogását képviselik, a még-nem-felnőtt, már-nem-gyerek személyét, aki a lázadása révén keresi önmagát a világban.
Az Istennő a tudás pártját fogja, az ősvallás alapozta meg a tudományt
Az ősvallás azonban eredendően más. Az őseink, az elődeink voltak azok, akik megalapozták a tudományt. Csillagászok voltak, akik vizsgálni kezdték az ég titkait, és mérnökök voltak, akik felépítették az első, csillagászatilag tájolt templomokat.
Ők alapozták meg a matematikát, az építészetet, a természettudományokat, és ők voltak azok, akik a humán tudományok alapjait is lefektették, elsőként szervezve szokásjogra épülő társadalmat és városokat.
Figyelték a világot, hogy megértsék az eget, a Földet és a Föld mélyét és közben az Istennő vezette őket útjukon.
Mert az Istennő, a Teremtő a tudás pártján áll. Az ősvallás arra sarkall, hogy minél többet tudj és érts és érezz a világból.
Hogyan is lehetne az ősvallás tudományellenes, amikor a tudományt az őseink alapozták meg?
