Az Ősforrás Temploma – Az Ősi Hit Rendje
  • Kezdőlap
  • Hitvallásunk
  • Ünnepeink
  • Írásaink
  • Az Ősforrás Temploma
2022. június 4. szerző: ggadmin

A Pünkösd egyszerre keresztény ünnep és ősi termékenységünnep

A Pünkösd egyszerre keresztény ünnep és ősi termékenységünnep
2022. június 4. szerző: ggadmin
Pünkösd napján egyaránt ünnepeljük a természet termékenységét és mellette a Szentlélek eljövetelét és egyúttal az egyház megalapítását.

A keresztény világ vasárnap, a húsvét utáni ötvenedik napon ünnepli. Ebből az alkalomból a keresztény egyházak országszerte ünnepi miséket és istentiszteleteket tartanak.

Kevesen tudják azonban, hogy eredetileg egy ősi termékenység ünnep volt, sőt a judaizmuson belül is legalább ezer évvel Jézus előtt már megünnepelték. A pünkösd tehát nem keresztény ünnep, de van keresztény rétege is.

Eredetileg a Bibliában, mint tudjuk, a húsvét (pészach, pászka), és így annak pünkösdi befejezése a húsvét 50. napján, mezőgazdasági ünnep volt.

A tavasszal megjelenő első gyümölcsökkel, a tavasszal előbújó első növényekkel volt kapcsolatos. Akkor ez egyfajta első aratás ideje volt, amely az 50. napon teljesedett be.

Pünkösd a jelenkorban

A pünkösdöt ünnepként csak a II. században említi két keresztény író, Tertullianus és Órigenész, habár az ünneplése egyidős az egyházzal. Már 305-ben püspöki szinódus rendelte el a Szentlélek eljövetelének megünneplését. Mivel a húsvéthoz kötődő ünnep, ezért a niceai zsinat óta (i.sz. 325) mozgó ünnep.

A Pünkösd egyszerre keresztény ünnep és ősi termékenységünnep
A Pünkösd egyszerre keresztény ünnep és ősi termékenységünnep

Mi a pünkösd – röviden

Az egyetemes egyház ünnepe, amely a Szentléleknek az apostolokra való leszállására emlékezik, ötven nappal Krisztus feltámadása után, a “hetek ünnepének” vagy pünkösdnek nevezett ősi zsidó ünnepen (2Mózes 34:22; 5Mózes 16:10). A pünkösdvasárnap az angol nevét (Whitsunday) a fehér ruhákról kapta, amelyeket a vigília alatt megkereszteltek viseltek; a pünkösd (“Pfingsten” németül), görögül “az ötvenedik” (húsvét utáni) nap.

A keleti ortodox kereszténységben a pünkösd a húsvéttól pünkösdig tartó ötven nap egészére utalhat. A pünkösdöt “fehér vasárnapnak” vagy “pünkösdvasárnapnak” is nevezik. Az Egyesült Királyságban hagyományosan a következő nap, a pünkösdhétfő is munkaszüneti nap volt.

Németországban a pünkösdöt “Pfingsten”-nek nevezik, és gyakran egybeesik számos szabadtéri és tavaszi tevékenység kezdetével. Ezek közé tartoznak a fesztiválok és az ifjúsági szervezetek által szervezett szabadtéri tevékenységek. A pünkösd utáni hétfő számos európai országban törvényes ünnepnap.

Honnan ered a pünkösd szó?

A pünkösd alapvetően csak magyarul jelenti ezt az ünnepet, mivel a görög pentekoszté, azaz ötvenedik szót magyarosították. Mozgó ünnep, ezért a napja minden évben május 10-e és június 13-a közé esik.

A pünkösd színei

Történelmileg két színt társítanak a pünkösdhöz. A piros szín vizuálisan emlékeztet a “tűznyelvekre”, amelyek képessé tették az apostolokat és másokat, hogy sok nyelven hirdessék Krisztus feltámadásának örömhírét a sok országból érkező zarándokok tömegének (ApCsel 2:3).

A fehéret néhány helyen használták, többek között Angliában, ahol a pünkösd a középkorra a keresztelések napjává is vált. Akár húsvétkor, akár pünkösdkor, akár máskor történt, a megkereszteltek új, fehér ruhát kaptak, amelyet annak jeléül viseltek, hogy levetették a világot, meghaltak a bűnnek, és a feltámadt Krisztussal együtt új életre támadtak fel.

A pünkösd története – ősi termékenységünnep volt eredetileg

A judaizmus, és örökségeként a kereszténység, számos ősi hitű ünnepet vett át és emelt be a saját vallásgyakorlatába.

A zsidóságban a hetek ünnepe (héberül: שבועות Shavuot) egy aratási ünnep, amelyet hét héttel és egy nappal a páska első napja (a kovásztalan kenyerek ünnepe) után hét héttel és egy nappal ünnepelnek (5Mózes 16:9), vagy hét héttel és egy nappal a szombat után, amelyre a 3Mózes 23:16 utal.

A hetek ünnepét a 2Mózes 23:16-ban aratás ünnepének is nevezik, a 4Mózes 28:26-ban pedig az első gyümölcsök napjának. A 2Mózes 34:22-ben “a búza aratásának első gyümölcse”.

A “hetek ünnepének” időpontja eredetileg az első gabona betakarítását követő hét teljes hét utáni nap volt. A zsidó hagyományban az ötvenedik napot nevezték a hetek ünnepének. Az ötven nap tényleges említése a 3Mózes 23:16-ból származik.

A hellenizmus idején már bővült az ünnep

A hellenisztikus időszakban az ősi aratóünnep az 1Mózes 9:8-17-ben leírt Noé szövetség megújításának napjává is vált, amely Isten és “minden test között jön létre, amely a földön van.”Ekkorra a zsidók egy része már diaszpórában élt. Az ApCsel 2:5-11 szerint “minden nemzetből az ég alatt” voltak zsidók Jeruzsálemben, akik valószínűleg zarándokként látogatták meg a várost pünkösdkor.

Különösen a hoi epidemountes (οἱ ἐπιδημοῦντες) a Rómából Jeruzsálembe érkező “látogatók” néven azonosítható. A látogatók e csoportjába zsidók és “prozeliták” (προσήλυτος, prosēlytos) egyaránt tartoznak; a prozeliták, akiket néha “a judaizmusra áttérteknek” fordítanak, olyan nem zsidókra utaltak, akik teljes mértékben betartották a mózesi törvényeket, beleértve a körülmetélést is.

A bibliai szövegben szereplő nemzetek listáján szerepelnek a parthusok, médek, elámiták, mezopotámiaiak, júdeaiak, kappadókiaiak, pontusiak, ázsiaiak, phrygiabeliek, pamphyliaiak, egyiptomiak, cireneiek és a Rómából idelátogató népek.

A tudósok feltételezik a nemzetek listájának lehetséges korábbi irodalmi forrását, beleértve Alexandriai Pál asztrológiai listáját és a Második Templom korának íróinak (különösen Alexandriai Philónnak) a zsidó diaszpórára vonatkozó különböző utalásait.

Isten lelke, Shekinah, a Szentlélek alászállása
Isten lelke, Rúah, a Szentlélek alászállása. Kép forrása

A templom i. sz. 70-ben történt lerombolása után már nem lehetett áldozatokat vinni a templomba

Az ünnep középpontja a mezőgazdaságról az izraelitákra tevődött át, akik a Tórát (Mózes öt könyvét vagy a törvényt) a Sinai-hegyen kapták. Szokássá vált összegyűlni a zsinagógában, egész éjjel fennmaradni, Tórát tanulni, és felolvasni a Tórából a Tízparancsolatot, valamint azt, hogy az izraeliták elfogadják a Tórát és ígéretet tesznek arra, hogy a Tóra szerint élnek.

Jézus korában az ünnep történelmi jelleget öltött: a Sinai-hegyen kapott Törvény kihirdetésének emléknapja, ami az Egyiptomból való kivonulás után az 50. napon történt, s ilyenkor nagy sokaság zarándokolt mindenfelől Jeruzsálembe (ApCsel 2,5; ZsidTört 17,10,2). Qumranban is a sinai szövetségkötésre emlékeztek.

A pünkösd az Egyház születésének napja is

Pünkösdöt a keresztény egyház születésnapjának is tartják. Az evangélium szerint Krisztus mennybemenetele után az apostolok, Mária és a legközelebbi tanítványok együtt ünnepeltek: Szent Péter prédikációja után sokan megtértek, és ők lettek az első keresztény gyülekezetek.

A pünkösd tehát egy olyan ünnep, amelyet mi, ősi hitűek együtt ünnepelhetünk zsidókkal, keresztényekkel és újpogányokkal, hiszen tőlünk vették át mind, hogy a természet termékeny erejét, a megújulást, a feltámadást ünnepelhessük.

A pünkösd és az Ősi Hit

Az Ősforrás tanításai között szerepel az, hogy a Teremtőt több Arcon keresztül ismerhetjük meg, hiszen Ő túl van téren, időn, energián, anyagon, minden Benne van. Ezért számunkra, akik a részei vagyunk a teremtésnek, többféle Arcon, Személyen keresztül mutatkozik meg, akiket sok ezer különböző istenségként tiszteltek – valójában mind egy és ugyanazon Isten.

A Szentlélek, avagy Szent Szellem azért nőnemű (Rúah) a judaizmusban, mert az Isten közvetlen megnyilvánulása. Számunkra a pünkösd az Élő istennő megnyilvánulásának ünnepe, és ősi termékenységünnep.

Mint ilyen, nem minősül ősi szernapnak, szent ünnepnapnak, ugyanakkor kétségtelenül szent nap.

A Teremtő áldása legyen minden jóakaratú hívőn!

Post Views: 32
Előző bejegyzésA Tavaszi napéjegyenlőség ősi, szent ünnepünk - az Ősi Hit szernapjaA Tavaszi napéjegyenlőség ősi, szent ünnepünkKövetkező cikk Az Ősi Hit napindító szakrális rítusaAz Ősi Hit napindító szakrális rítusa

3 hozzászólás

Visszajelzés: Pünkösd: ősi termékenység ünnep és a szentlélek alászállásának ünnepe – Spiritan.hu .:. Ezotéria, Spiritualitás, Mágia
Visszajelzés: A Pünkösd ősi termékenységünnep és keresztény ünnep. Mi a pünkösd eredete és jelentése? • Ma'ana Spirituális Társaság
Visszajelzés: Pünkösd szent ünnepe angyali áldással - Angyalportál

A hozzászólás jelenleg szünetel

About The Blog

Nulla laoreet vestibulum turpis non finibus. Proin interdum a tortor sit amet mollis. Maecenas sollicitudin accumsan enim, ut aliquet risus.

Recent Posts

Az Ősi Hit napindító szakrális rítusa2022. június 19.
A Pünkösd egyszerre keresztény ünnep és ősi termékenységünnep2022. június 4.
A Tavaszi napéjegyenlőség ősi, szent ünnepünk – az Ősi Hit szernapja2022. március 19.

Kategóriák

  • Ősi vallás
  • Szent napjaink

Meta

  • Bejelentkezés
  • Bejegyzések hírcsatorna
  • Hozzászólások hírcsatorna
  • WordPress Magyarország
Az Ősforrás Temploma - Az Ősi Hit Rendje

Az Ősforrás Temploma – az Ősi Hit Rendje

Az Ősforrás Temploma – az Ősi Hit Rendje egy független spirituális társulás, amely hagyományait több tízezer éves múltra vezeti vissza.

Célunk az Emberiség segítése a Teremtő fénye által.

Kapcsolat

info@great-goddess.com
https://great-goddess.com

Friss írásaink

Az Ősi Hit napindító szakrális rítusa2022. június 19.
A Pünkösd egyszerre keresztény ünnep és ősi termékenységünnep2022. június 4.
A Tavaszi napéjegyenlőség ősi, szent ünnepünk – az Ősi Hit szernapja2022. március 19.
2012-2022. Az Ősforrás Tempoma - az Ősi Hit Rendje Minden jog fenntartva
Adatvédelmi nyilatkozat

About This Sidebar

You can quickly hide this sidebar by removing widgets from the Hidden Sidebar Settings.

Recent Posts

Az Ősi Hit napindító szakrális rítusa2022. június 19.
A Pünkösd egyszerre keresztény ünnep és ősi termékenységünnep2022. június 4.
A Tavaszi napéjegyenlőség ősi, szent ünnepünk – az Ősi Hit szernapja2022. március 19.

Kategóriák

  • Ősi vallás
  • Szent napjaink

Meta

  • Bejelentkezés
  • Bejegyzések hírcsatorna
  • Hozzászólások hírcsatorna
  • WordPress Magyarország